Ez a legelső mondat amivel találkozik az ember, ha a pankrációról beszél. Igen, tök kamu az egész, nem is tosszák szét egymás fején az asztalt, ami kettétörik az előre be volt repesztve, amikor megüti akkor elüt a füle mellett, és nem is térdeli izomból herén egymást mindenki hetente háromszor. Előre meg van beszélve. Ennek ellenére a kommentátorok úgy izgulnak, hogy majdnem kiesnek a székből, és csodálkoznak egy nagy „ütés” láttán, hogy mekkorát kapott a pali.
A lényeg, hogy úgy nézd, mint egy műsor. Tök poén az egész. Sokan azt mondják, hogy Amerikában benyalja a nép hogy ezek tényleg összeverik egymást, de nem. Ott röhögnek ők is a ring mellett, és a nézők 30-40%-a kis szaros kiskölök, akiknek apu biztos elmondja, hogy „fiam, az neki nem fáj, csak úgy tesz!”. A Barátok Közt-ben se tolja meg a Géza azt a szőke csúszdaorrú lányt igazából, sőt. Állítom hogy a térdelőrajtot se gyakorolják egymáson, mégis egy ország meg van vadulva érte. Szerintem akkor inkább WWE!
Ha már példák, akkor hadd üzenjem a gyíkoknak, akik nem bírnak átlépni azon hogy meg van rendezve, -Srácok, a boksz mennyivel jobb??- előre ki van választva, hogy ki az akit biztos meg tud verni, mindenki tudja az eredményt, van 20 ezer szervezet, mindegyiknek van világbajnoka, címeket nem nagyon egyesítenek csak ha sok lóvé van benne, és ha mégis nyer az akit nem akarnak, akkor lepontozzák(lásd Valujev-Holyfield). Itt legalább látod hogy ki marad lenn. Az veszt. Kész.
Az alap felállás, hogy van az egy nagy szervezet a WWE (World Wrestling Entertainment) aminek hetente most már 4 műsora van. Monday Night RAW, Friday Night SmackDown!, ECW Tuesday , és a WWE Superstars csütörtökön. Az utóbbit az alig egy hónapja van. Ez is mutatja, hogy mekkora igény van, és mekkora lóvé van ebben az egészben.
Persze nem hiányozhatnak a jóseggű jócsajok...
A WWE pankrátorai fel vannak osztva, a három szervezet között, (RAW,SD!,ECW) és egymással harcolnak minden héten. Viszont nincs kizárva hogy átlátogat pár SD-os srác szájba könyökölni pár RAW-os figurát. A WWE Superstars-on pedig bárki lehet bárkivel, minden megtörténhet, mondja a szlogen. Az ECW-t én annyira nem csípem. OK ott a Kozlov, az vicces figura, de ezzel nagyon nem fogok foglalkozni. Szerintem most messze a legjobb a RAW, ott most nagyon összejött minden. Majd meglátjátok.
...és az izmos nagycsöcsű jócsajok sem
Néha vannak, általában havonta „nagy” pay-per-view események, ami azt jelenti, hogy Amerikában nem jön be csak úgy a helyi Szellő István után Randy Orton, hanem előfizetsz rá, és akkor megnézheted a tv-n. Brutális sok lóvé. Markolóval hordják ilyenkor a zsét a bankba. A rend az általában, hogy gerjesztik a feszültséget 2 vagy több pankrátor között, megy az oda-vissza szenvedés, aztán valaki mindig kimondja, hogy „na majd a XY-on két hét múlva vasárnap szétverem az arcod” erre persze a kommentátorok is elkezdenek pörögni, hogy „úúú ez a PPV nagyon kemény lesz, minden kiderül majd!” Általában kitűznek valami címet is, hogy miért harcolnak. A legnagyobb ilyen esemény a WRESTLE MANIA. Olyan mint a Super Bowl a fociban, itt már nem is markolóval viszik a pénzt, hanem kamion konvojokkal.
Itt jutunk el a címekhez. Mindenki lehet világbajnok :) Van egy vagon öv, még több egyéb cím, de azért lehet követni körülbelül.
A pankrációban a legnagyobb lényeg, amit sokan nem látnak, mert egyből elkapcsolnak, hogy itt történetek vannak felvezetve, van hogy hónapokon keresztül. Mint egy szappanopera. Nem csak kimennek, megpofozzák egymás tarkóját aztán irány a resti, hanem ki kinek a kije, ki kivel volt 5 éve és most megvan sértődve, meg hasonlók. Ha egyszer elkapod a fonalat, függő leszel. Le is írok majd az egyik poszt-ban egy ilyet, a Randy Orton szálat, én ettől kattantam rá az egészre.
Ennyit egyenlőre. Puszi: Jay és Néma Bob
